Soha nem halt még meg olyan sok magyar az utóbbi néhány évben egy hónap alatt, mint idén februárban, amikor több mint 13 ezren távoztak az élők sorából. Ha az év első három hónapjának összesített statisztikáit nézzük, szintén nagyon rossz adatokat láthatunk. Az előző év hasonló időszakához képest harmadával gyorsult az ország lakosságának természetes fogyása, szám szerint a tavalyi első negyedévben 11 ezer, az idei első három hónapban 15 ezer fős volt. A kedvezőtlen változás oka a halálozások számának megugrása, amivel – bár a korábbinál valamivel jobban alakult – nem tudott lépést tartani a születésszám. A negatív rekordok magyarázataként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt írta, a jelentős halálozási többlet alakulásában a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszott. Azt, hogy egy erős negatív tendencia kezdetén vagyunk-e, vagy csak egyedi okokkal magyarázható, átmeneti rosszabbodásról van szó, a következő negyedévek adatai döntik el. Az azonban biztos, hogy a népesedési adatok szerint 2011 óta éves szinten folyamatosan lassult a természetes fogyás üteme. 2012 óta csökkent az elhunytak száma és némi megtorpanással, de a születési adatok is javultak. Öt év óta tavaly született a legtöbb gyerek.