Az MNB adatai szerint egyre hízik a magyarok pénztárcája. A szó szoros értelmében azonban ez csak a társadalom krémjére igaz. Közben 3 millió ember nyomorog.A pénzügyi válság kitörése óta folyamatosan nő a lakosság nettó pénzügyi vagyona – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adatsoraira hivatkozva. Tudni kell, hogy az MNB statisztikája a háztartások nettó vagyonának növekedéséről nem mondja meg, hogy a gazdagodásnak milyen a társadalmi eloszlása, azaz kik lettek gazdagabbak Magyarországon. Ha a globális trendeket nézzük, akkor elmondható, hogy mindössze a teljes lakosság 0,1 százaléka gazdagodott az elmúlt egy évben a világban. A hazai gazdagok folyamatosan egyre többet takarítanak meg, amit főként befektetési jegyekbe, állampapírba, bankbetétbe fektetnek és hiteltörlesztésre fordítanak. Az új megtakarítások, amiket pénzügyi eszközökbe fektettek, egy év alatt 1420 milliárd forintot tettek ki. Részben ennek köszönhető, hogy a hazai lakosság GDP-arányos megtakarítási rátája 5,5 százalékról 6,2 százalékra ugrott egyetlen év alatt. Miközben a kormánynak köszönhetően a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a magyar lakosság 30 százaléka, mintegy 3 millió ember továbbra is szegénységben él. A szegénységet Magyarországon a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. A létminimum összege jelenleg 86 ezer forint/fő/hónap, tehát aki e körül vagy ez alatt keres, az szegény. Egy tanulmány szerint a visegrádi országok közül egyedül nálunk lett mélyebb a szegénység. Hat év alatt a negyedével nőtt a nyomorgók aránya Magyarországon, miközben például Lengyelországban a felére apadt, de Csehországban és Szlovákiában is jelentősen visszaesett – írta az Index.