Baj lehet az ártalmatlannak látszó, recept nélkül kapható étrend-kiegészítőkkel, amelyek lényege, hogy koncentráltan tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb élettani hatású anyagokat. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa hangsúlyozta, azt tapasztalják, hogy a bejelentett készítmények száma egyre nő, és azon belül a kifogásolt szerek száma is – ezek aránya ma 30 százalék körül mozog. Az ÁNTSZ kétszázötven étrend-kiegészítőt pedig kitiltott a forgalomból.  Nem biztos, hogy az van az étrend-kiegészítőben, ami a címkéjén szerepel, az OÉTI ugyanis a csomagolás feliratát vizsgálja, analitikai tesztet nem végez a szerekkel. Magyarországon tilos interneten gyógyszert árulni. Az internet ideális terepet biztosít a hamis gyógyszerek terjedésének, az ezzel foglalkozó iparág pedig jövedelmezőbb, mint a kábítószer-kereskedelem. Világszerte minden tizedik készítmény hamis, de Afrikában, ahol a legsúlyosabb a helyzet, a gyógyszerek 30 százaléka nem valódi. Magyarországon tilos interneten gyógyszert árulni, ezért, amit a világhálón kínálnak a magyar közönségnek, biztos, hogy nem eredeti forrásból származó, hanem hamis készítmény. Az a szerencsésebb eset, amikor a hamisítványban nincs hatóanyag, de találtak már szennyezett összetevőkből tiltott gyógyszerhatóanyagokból álló készítményt is, más tablettákban pedig téglaport, krétaport és patkánymérget mutattak ki.