Az Európai Unió vezetői éles hangon ítélték el az erőszakot Gázában, próbálnak közvetíteni az ukrajnai konfliktusban, és megakadályozni, hogy ismét nyílt háború törjön ki Örményország és Azerbajdzsán között.  Míg két évvel ezelőtt a pénzügyi válság, az idén a példátlanul feszült nemzetközi helyzet okozta azt, hogy nincs nyári szünet az európai szervezetek székházaiban. A közös külpolitika terén az unió egyre nagyobb nyomás alá került, hogy tegyen lépéseket a gázai vérontás megállítására. José Manuel Barroso és Herman van Rompuy, az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy a harcokban sok ártatlan nő és gyermek is meghalt. Brüsszelben megerősítették: a háttérben az uniós diplomácia azon dolgozik, hogy a regionális partnerek, elsősorban Egyiptom bevonásával tartós tűzszünet jöhessen létre Izrael és a Hamász között. Eközben továbbra is aggasztó a legsúlyosabb európai válság, az ukrajnai polgárháború alakulása. Bár az ukrán kormányerők a harctéren visszaszorítják a szeparatistákat, az európai fővárosokban tartanak attól, hogy Oroszország végül valamilyen katonai beavatkozással mentené meg a szakadárokat a teljes vereségtől. Az első világháború kitörésének 100 éves évfordulóján a nyugati és az orosz illetékesek egymást teszik felelőssé a válság éleződéséért, így az orosz külügyminisztérium szerint az unió titokban felfegyverzi az ukrán haderőt, míg a NATO főtitkára az orosz fenyegetés miatt több hadgyakorlatot és nagyobb katonai jelenlétet szorgalmaz a szövetség keleti határai mentén. Ettől függetlenül az uniós diplomácia folytatja közvetítéseit Moszkva és Kijev között. A legújabb kihívás pedig az, hogy hasonló erőfeszítésekre van szükség Örményország és Azerbajdzsán között is, mert újból összecsapások törtek ki a kettejük által vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah tartományban.