Ma van a család nemzetközi napja. A 15 és 29 év közötti magyar fiataloknak mintegy 40 százaléka nem költözne el a szüleitől a közeljövőben, emellett a fiatalok munkájuk miatt nem költöznének el lakhelyükről, és saját vállalkozás indításán sem gondolkodnak – derül ki a Kutatópont felméréséből. A kutatás alapján a leválási folyamat olyan eseményeit, mint a szülői háztól való elköltözés vagy a házasságkötés, a 15-19 éves fiatalok még 21-27 éves koruk között tervezik, a 25-29 évesek már csak 26-31 éves korukra várják. A családalapítást, mint a felnőtté válás folyamatának utolsó lépcsőfokát, átlagosan 28-29 éves korukra tervezik a fiatalok. Ezek szerint Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, amelynek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik. A tapasztalatok szerint nem pusztán kényszer, például az anyagi lehetőségek vagy a stabil partnerkapcsolat hiánya, hanem a kényelem, vagyis a szülői ház szolgáltatásai is befolyásolják a leválási folyamat elnyújtását. Ma már természetes, hogy a nők is építhetnek karriert, a család megélhetése szempontjából pedig a legtöbbször kifejezetten szükséges is, hogy mindkét szülő dolgozzon. Ez viszont számos problémához vezet a munka és a magánélet összeegyeztetése körében, amelyeket minden dolgozó szülő jól ismer. Éppen ezért egy másik kutatás azt vizsgálta, hogyan segítheti a munka-magánélet egyensúly megteremtését a munkajogi szabályozás. A kutatócsoport célja azoknak a munkahelyi tényezőknek az azonosítása volt, amelyek akadályozzák a családalapítást, gyermeknevelést. A megélhetés biztosítása fontos motiváció, de emellett a gyermeket nevelő felnőtt is szeretheti a munkáját, és kifejezett igénye lehet arra, hogy munkahelyi feladatait össze tudja egyeztetni a vele szemben támasztott magánéleti elvárásokkal. Fontos tehát, hogy a jogi szabályozás lehetővé tegye e két cél együttes érvényesítését. Sok magyar fiatal számára a kiszámíthatatlan munkaidő, másoknak a munkahely biztonsága okozza a fő problémát.