Késő rézkori gödörsírt tártak fel a régészek tavaly nyáron Hajdúnánás határában, egy valamikori kurgán (más nevén kunhalom) alatt, a Visegrádi Alap támogatásával létrejött nemzetközi program részeként szervezett ásatásban - hangzott el a kutatási projekt záró rendezvényén kedden a debreceni Déri Múzeumban.  Ennek az úgynevezett Jamnaja-kultúrának a beszivárgása hozta magával a Kárpát-medencébe a bronzöntés hagyományát, amely innen továbbterjedve egész Nyugat-Európában meghonosodott, ezzel az egész térség fejlődési irányát meghatározta - hangsúlyozta Dani János, a debreceni Déri Múzeum régészeti tárának vezetője és Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa a projektzáró alkalmából tartott sajtótájékoztatón.    A projekt célja az volt, hogy vizsgálják a Krisztus előtti 4. évezred végén, 3. évezred első felében a kelet-európai, úgynevezett sztyeppe öv területén kialakult nomadizáló, nagyállattartó Jamnaja-kultúra legnyugatabbi európai elterjedési területét. Vizsgálták a projektben résztvevők Európa legkorábbi nomádjainak, anyagi kultúrájuknak, életmódjuknak, az egykori környezetre és a kontinens további történetére gyakorolt hatásait - mondták el a szakemberek. Minderre a sajátos temetkezési szokásuk eredményeként emelt kurgánok feltárásával, sokrétű tudományos vizsgálatával remélt választ kapni a kutatás - jegyezte meg Dani János. Hozzátette: az alapgondolat szerint ráadásul nem a magas, még nem bolygatott halmok feltárására, hanem az idők során elpusztult (elhordott), de geofizikai kutatási módszerrel azonosítható helyű egykori halmok alaptemetkezéseinek feltárása volta céljuk. A szakemberek választása a Hajdúnánás határában lévő úgynevezett Zagolya-legelő területére esett, ahol két egykori halomtemetkezés (egy római császárkori és egy őskori) feltárására nyílt lehetőség múlt év augusztus 19. és szeptember 6. között. A kutatást nyári iskola keretein belül a projektben résztvevő 5 nemzet 9 egyetemistája és az azt vezető régészek végezték - közölték a sajtótájékoztatón.