A jó idő beálltával a kertekben is eljött az ideje a munkának, sokan azonban nincsenek tisztában azzal: ha tüzet raknak, mit dobhatnak a lángok közé. Hosszú ugyanis a betegségek sora, amit a hulladékok égéstermékei idéznek elő, írja a Levegő Munkacsoport. Amit nem lélegeztünk be, az lecsapódik a növényzetre, a termőtalajra, és étkezés során kerül az állati, emberi szervezetbe. A műanyagokba ugyanis egészségre káros adalékokat kevernek: lágyítószereket, antioxidánsokat, tűzálló anyagokat, fényvédőket, stabilizátorokat, síkosítókat, ütésállóságot javító anyagokat, égésgátlókat. A hulladékok égetésekor sokféle mérgező anyag szabadul fel. Ezek nagy koncentrációban azonnali halált is okozhatnak, kisebb koncentrációban megbetegítenek, magzatban-gyerekben fejlődési rendellenességet okoznak. Egy szabadtéri gumihulladék égése során 13 ezerszer annyi mutagén vegyület kerül a levegőbe, mintha egy jobb szenes erőműben gyújtanának be. Ezért is fontos, hogy ha lehet, kerüljük a műanyagok vásárlását, amennyire csak lehetséges. Amit nem tud eladni, azt a kereskedelem előbb-utóbb nem rendeli meg, a gyártás előbb-utóbb visszaszorul. Ha már nem tudtuk elkerülni, hogy pénzt adjunk ki érte, használat után gyűjtsük szelektíven a műanyag hulladékot. Jogszabály tiltja a hulladékok, köztük a műanyaggal ragasztott pozdorja, festékes fa égetését is. Aki ezt megszegi, 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthat, vagy 5 évig terjedő szabadságvesztésre.