Még nem zárult le az uniós engedélyezési eljárás, így január elsejével nem lépett hatályba a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelettervezet. Az új rendelet szeptembertől lehet hatályos - közölte az egészségügyi államtitkárság. Így az iskolai menzákon számos helyen még ugyanolyan étel kerül az asztalra, mint tavaly. Az államtitkárság közleményében kiemelte, hogy a jogszabály-módosítást hosszas szakmai előkészítő munka előzte meg. A rendelettervezetet az Európai Bizottság számára bejelentették. A véleményezési időszak legkevesebb három hónap, amely a tagállamok esetleges észrevételeitől függően legfeljebb hat hónap lehet. A rendelet megjelenése ezt követően várható, a tervezett hatályba lépés szeptember elseje. A közétkeztetésben 1,2 millió gyermek vesz részt a bölcsődétől a középiskoláig, ezen kívül ebbe a kategóriába tartozik a kórházi étkeztetés, a szociális intézményekben élők és az egész napos szociális ellátásban részesülők, valamint az állami, önkormányzati táborokban pihenők étkezése is. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-főorvosa még december elején elmondta: a közétkeztetés átalakításánál elsősorban az egészségügyi érdekeket kell figyelembe venni, hiszen a betegségek kialakulása szorosan összefügg a táplálkozással. A szakember reményét fejezte ki, hogy a kidolgozott közétkeztetési rendelettervezet minél előbb életbe lép. Ugyanis mint kiemelte: ajánlások már most is vannak, de ezt a közétkeztetésben résztvevők egy része nem tartja magára nézve kötelezőnek. A tervek szerint tíz napon belül egyszer lehet majd bő zsiradékban sült ételt enni, kötelező lesz viszont napi fél liter tejet, négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt adni a menzákon. A tervek szerint jövőre már rendelet szabályozza, milyen alapanyagból mennyit kell majd adni a közétkeztetésben. Tilos lesz a sótartalmú ételpor, a magas zsírtartalmú hús, a szénsavas és a cukrozott üdítőital is. A hatásvizsgálati dokumentumban kiemelik, hogy a táplálkozási kockázati tényezők, például a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó sóbevitel, az alacsony zöldség- és gyümölcs-fogyasztás nem csak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók.