Szakmai konzultációt kezdeményezett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a direkt kárrendezés kérdéséről. Ez a kárrendezési technika a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat érintheti, ha sikerül egyszer bevezetni a hazai gyakorlatba. A lényege az, hogy a vétlen autósnak, ha kártérítést szeretne a baleset után, ezután nem a károkozó biztosítójánál kellene kilincselnie, hanem a sajátjához kellene fordulnia, az fogja elintézni az ügyeket, és behajtani a kártérítést a károkozó biztosítóján. A biztosítási szakma véleménye mindenesetre megoszlik a kérdésről, a direkt kárrendezés már évek óta napirenden van a Magyar Biztosítók Szövetségében egységes álláspontot viszont a szereplők még nem értek el. Az előnyök közül a legfontosabb talán az, hogy az ügyfél, ha balesete történik, azonnal tudni fogja, melyik biztosítóhoz kell fordulnia, nem kell egy ismeretlen cég elérhetőségét, telephelyét keresgélnie. Azt is tudja, hogy a biztosítójának érdeke őt jól kiszolgálni, mert különben nem nála fogja megújítani a szerződését. Ezzel szemben jelenleg a károsult (bal)szerencséjén múlik, hogy kár esetén hova kell fordulnia, s milyen lesz a kárügyintézés színvonala. Nagy-Britanniában elvi lehetőség van a direkt kárrendezésre, de nem terjedt el a gyakorlatban. Franciaországban ezzel szemben már 1968 óta bevett gyakorlat a direkt kárrendezés. Görögországban 13 éve vezették be a rendszert, azóta kizárólag pozitívak a tapasztalatok, Olaszországban 2006 óta történik így a kárrendezés, de csak akkor, ha a kártérítésre jogosult is így szeretné. Spanyolországban a biztosítók többségénél van direkt kárrendezés, és a károk 83 százalékát így fizetik ki.