Enyhítene a diplomaszerzés követelményein a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata, amely hamarosan a kormány elé kerül. Azokon a szakokon, amelyeken az "idegen nyelv ismerete másodlagos", nem lenne szükség a bizonyítványra. "Fontos lenne alapjaiban végiggondolni és újraszabályozni a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit" – ez áll a legújabb, átdolgozott felsőoktatási stratégiában, amelyet pénteken fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal, így hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet. A dokumentum szerint a hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg a bizonyítványt. Az "irreális" nyelvvizsga-követelmények "észszerűvé tételével" 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát: a stratégia szerint a szabályozást képzési szintenként és képzési területenként kellene felülvizsgálni. A dokumentum a tervezett változtatást azzal magyarázza, hogy vannak olyan szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos - ezeknek a szakoknak a hallgatói ugyanakkor diploma nélkül is el tudnak helyezkedni, és éppen azért nem szereznek nyelvvizsga-bizonyítványt, mert fontosabb számukra a munka és a családalapítás. A dokumentum szerint attól nem fognak többen idegen nyelveket beszélni, hogy a diploma kiadását nyelvvizsgához kötik. A vélemények megoszlanak arról, hogy alapkövetelmény-e egy diplomással szemben az idegen nyelv ismerete. A probléma azonban létezik, és jelen van a vidéki főiskolákon, valamint a budapesti egyetemeken is.