Ha a szerződő felek november 1-jéig nem tudnak dűlőre jutni, a magyar állam megteszi a szükséges lépéseket, a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitelnek pedig meg kell szűnnie – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A devizahitelek kérdése a bankok és az ügyfelek között meghúzódó probléma, az államnak pedig azért van benne szerepe, mert a kormány, a Nemzeti Bank, valamint a PSZÁF elődje nem tette meg azokat a szükséges lépéseket 2004 és 2008 között, amelyeket megtettek Romániában, Csehországban, Lengyelországban – jelentette ki Giró-Szász András.A kormányszóvívő emlékeztetett:az említett országok kormányzatai különféle előírásokkal éltek a devizahitelekkel kapcsolatosan: Lengyelországban például a bankoknak négyszer kellett zlotyihitelt felajánlaniuk az ügyfeleknek, mielőtt devizahitelt ajánlottak volna, és ha a hiteligénylő mégis a devizahitelt választotta, akkor törlesztőrészlete nem emelkedhetett havi jövedelmének 40 százaléka fölé.