Megérkezett az első 30 menedékkérő a Vámosszabadi szélén, közvetlenül a magyar-szlovák határ közelében kialakított nyílt befogadóállomásra, ezzel hivatalosan is megnyitották az intézményt. Ördög István, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának menekültügyi igazgatója elmondta: az első busszal koszovói menedékkérő családokat hoztak Debrecenből és Bicskéről. A következő napokban egyedülállók is érkeznek, részben Fekete-Afrikából. Ezen a héten olyanokat visznek Vámosszabadiba, akik már átestek a regisztráción és az egészségügyi szűrésen. Ha a 150-es létszámot elérik, akkor előfordulhat az is, hogy frissen érkezetteket is elhelyeznek a menekülttáborban. "Az látszik, hogy a migrációs helyzet elég hektikus. A tavalyi évben összesen alig több mint kétezer menedékkérő volt, most már fél év alatt több mint 12 ezren jöttek" - jegyezte meg Ördög István. Debrecenben is jelentősen megnőtt év eleje óta a menekültek száma a Sámsoni úti befogadóállomáson. Ennek oka, hogy januártól az uniós jogharmonizáció miatt megváltozott a menekültstátust kérőkkel kapcsolatos eljárási szabály. Ennek értelmében a menekültstátusért folyamodó határátlépők nem utasíthatóak ki, és nem is lehet őket őrizetbe venni az eljárás idejére, hanem azonnal a befogadóállomásokra kerülnek. Május közepén kezdeményezte a belügyminiszter az idegenrendészeti törvény módosítását, amely július elsejével hatályba léptette az idegenrendészeti őrizet fogalmát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a tábor, vagy a lakókörnyezet területén közbiztonságra veszélyes magatartást tanúsít valaki, akkor 72 órára elzárható. Vámosszabadi lakói a romló közbiztonságtól és a házak értékének csökkenésétől félnek, a bevándorlási hivatal szerint viszont a tábor munkahelyeket teremt, és nem növeli a bűncselekmények számát. Debrecenben június óta már megerősített polgárőrvédelem is van a Sámsoni úti Befogadó Állomás környékén, az ott kialakult rossz közbiztonság miatt.  Magyarország továbbra is migrációs tranzitállamnak számít, a nyitott befogadóállomásokon elhelyezettek jelentős hányada - korábban fele-kétharmada, idén már négyötöde - "engedély nélkül eltávozott". Leggyakrabban a pakisztániak állnak tovább ügyük lezárta előtt, jellemzően az afgánok és a szírek várják ki az eljárás végét. Nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy Magyarországon valamilyen védelmet kapjanak.