A texasi egyetem kutatói szerint Napoleon 1821-es boncolása helyesen állapította meg a halál okát, magyarán nem az igazág elkendőzése érdekében jelölte meg a rákos daganatot a halál okaként.

Dr. Robert M. Genta és csapata arra figyelmeztet, hogy a boncolási jegyzőkönyv szerint több mint 10 centis daganat a gyomorban már a mérete miatt is csak rosszindulatú lehetett. Erre utalnak a súlyos belső vérzés nyomai is és az, hogy élete utolsó hónapjaiban Napoleon sokat fogyott. A hasonló daganatokban szenvedők ma is általában egy éven belül meghalnak.

Napoleon apja is gyomorrákban halt meg, Napoleon talán örökölte a hajlamot. Ennek ellenére Dr. Robert M. Genta úgy véli, inkább egy Helicobacter pylori nevű baktérium fertőzése által okozott fekély rákosodott el.
A romantikus elképzeléseknek jobban megfelelő nézet, miszerint a császárt arzénnel megmérgezték, 1961 óta dominánsnak mondható. A mérgezéses elmélet fő érve, hogy arzén nyomait találták a hajában.

Napoleon 52 évesen halt meg száműzetésben, St. Ilona szigetén, ahova a waterlooi vereség után vitték.

(123)