Sokáig vitatkoztak róla a tudósok, hogy hol állhatott pontosan a vár, de most olyan bizonyítékokat találtak, melyek eloszlatták a kétségeket. A törökök 350 éve földig rombolták az egykori költő és hadtudós várát. Később a magyar honvédség építkezett a területen, így a maradék nyomok is szinte teljesen eltűntek. A tudósok régóta vitatkoztak arról, hogy hol lehetett pontosan Zrínyi Miklós egyetlen vára, amely 1664-ben 40 napig állt ellen a negyvenszeres török túlerőnek.

Zrínyi Miklós egyetlen várának a helye vitatott volt. Kialakult egy nézet, hogy Szőlőhegyen lehet valahol, de ennek hosszú évekig nem találták a nyomát - mondta el Négyesi Lajos, hadtörténész.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kutatói már nem akarták tétlenül nézni az évek óta húzódó hadtörténeti vitát és néhány hete elindultak a terepre, - amely már teljesen gazos terület - hogy műszerekkel kutassák át a területet. XVII. századból származó lövedékeket kerestek. A helyszínen találtak ágyúgolyókat, kartács és török késpengedarabokat, és korabeli sáncmaradványokra is bukkantak.

A kutatók a puskagolyók elhelyezkedéséből kiszámították, hol lehettek a lőállások. A talajmintákból pedig megrajzolták a sáncokat. Az így kapott vázlatot összehasonlították a korabeli várrajzokkal, a kettő megegyezett egymással, így a történészek szerint most már biztosan lehet tudni, hogy hol állt a Zrínyi-vár.

(hiradó)