A Constanta-i R. Vladu évekkel ezelőtt egy franciaországi üdülőhelyen ismerkedett meg élete nagy szerelmével Elenával, és pár nap után még ott helyben meg is kérte a kezét. A fiatal nő igent mondott neki, így elhatározták, hogy amint hazaérnek, a családjuknak és ismerőseiknek is bemutatkoznak, majd néhány héten belül megejtik az esküvőt.
Hazatérve azonban menyasszony egy komolyabb baleset következtében külföldi gyógykezelésre szorult, ezért több hétig nem látták egymást, időközben pedig meggondolta magát és elállt a házasodás szándékától. Ezt azonban nyíltan nem közölte a férfival, hanem egyszerűen csak kerülte a vele való találkozást. Kissé maga is csodálkozott, azon, hogy Vladu milyen könyedén beletörődött a szakításba, mivel a férfi sem kereste az ő társaságát, és nem kért magyarázatot arra, hogy miért nem kíván talákozni vele. Jobban mondva csak így hitte...

Helyette ugyanis hozzá megszólalásig hasonlító ikertestvére, Monica folytatta a kapcsolatot Vladuval, Elenának adva ki magát, a férfi pedig nem is gyanakodott a turpisságra.
Három évig éltek így együtt, míg egy véletlen folytán ki nem derült a színtiszta igazság. Mivel távol éltek egymástól, Monica férjének kilétéről maga Elena sem tudott, egészen addig, míg egy elkerülhetetlen családi összejövetel tervezésekor véletlenül le nem lepleződött.

Vladu persze azonnal beadta a válópert, mely rendkívülisége miatt igen komoly feladat elé állította a bírákat.
A válást végül a legfelsőbb bíróság mondta ki, azzal az indoklással, hogy a férfit megtévesztették, még akkor is, ha saját szándékábóll mondta ki a boldogító igent.

(nice)